Sziasztok, a MozgásKlinika legújabb epizódját látjátok. 

Folytatjuk a Hétköznapi Nyügeink című sorozatunkat. Mai adásunkban a fülzúgás lesz a téma. Szentiványi Ritával beszélgetek, aki manuálterapeuta, gyógytornász, a MozgásKlinika alapítója. A fülzúgás az ugye nagyon sokak életét megkeserítő, hétköznapi nyűg, amely zavaró is lehet, és vannak esetek, amikor ez elég hosszú ideig fennáll. De az, hogy mit nevezünk pontosan fülzúgásnak, illetve, hogy miért olyan gyakori jelenség, erről nem sokat hallunk, úgyhogy elsőként tegyük ezt tisztába, hogy mit nevezünk egészen pontosan fülzúgásnak. Mi manuálterapeuták már akkor szoktunk találkozni ilyen pácienssel, amikor már egy komplett kivizsgáláson vett részt, és nem tudták megtalálni ennek a fülzúgásnak az okát. Amikor hozzánk fordul a páciens, akkor tulajdonképpen egy olyan kóros és folyamatos, zavaró hangot hall a fülében, ami lehet egy csengés, egy búgás, egy zúgás, tehát többféleképpen megfogalmazzák, hogy pontosan mit hallanak. Előfordul az is, hogy csak az egyik fület érinti, előfordul az is, hogy mindkét fülben hallja. Jellemzően inkább ez egyoldali tünet, amikor hozzánk fordulnak a páciensek. Azt is megfigyeltük, hogy arról számolnak be, hogy azért vannak időszakok, amikor erről megfeledkeznek, és ezt nem hallják. Na most az egy nagyon érdekes, ilyen gyakorlati dolog, hogyha megfigyeljük, akkor mindenki hall egyfajta ilyen furcsa zúgást, vagy búgást, csak erre ugyan mi nem figyelünk, és nem koncentrálunk rá. Ez már általában egy olyan mértéket ölt ezeknél a pácienseknél, amitől már konkrétan ilyen stresszfaktorként jelentkezik, és akkor iszonyat idegesítő, zavaró és szorongó tüneteket is kiválthat pluszban. Az is előfordul, hogy ez csendesebb szobában, lefekvés előtt jelentkezik, aminek hatására ugye úgy érzik, hogy nagyon nehéz így elaludni, ezért gyakran fontos számukra, hogy csak valamilyen gyógyszerrel tudnak álomba szenderülni. Szóval ez egy nagyon borzasztó és megterhelő így a páciensek számára, úgyhogy nyilvánvalóan mindent megtesznek, hogy ennek az okát megszüntessék, és hogy ezt a tünetet elmulasszák. De egyébként ez akár egy ilyen, tehát említetted, hogy állandó jelleggel, tehát ez nem egy visszatérő, néha visszatérő, mondjuk esténként, reggelenként, mondjuk egy kóros esetben nyilván, vagy lehet olyan helyzet, amikor ez folyamatosan van, csak egyszerűen a hétköznapi dolgok elveszik a figyelmünket, és nem is halljuk adott időszakban?

Ez nagyon változatos lehet, az is lehet, hogy ez folyamatos, csak mondjuk vannak olyan tevékenységek, amik ugye elfedik ezt a zajt, és az is előfordulhat, hogy csak visszatérő tünet, időszakosan jelentkezik. Olyan is előfordul, hogy valamilyen lelki vagy ilyen pszichés állapothoz kötött, mondjuk egy ilyen feszültebb időszak, egy trauma feldolgozása során, vagy egy kialvatlan időszak, egy ilyen fokozott lelki megterhelés során jelentkezik, szóval ez nagyon sokrétű lehet, úgyhogy ez egy konkrét definícióba így nem sorolható, hogy akkor mikor jelentkeznek a fülzúgások, vagy milyen típusai vannak, nagyon sokféle típusa van, amit nyilván a fül-orr-gégészek nagyon jól tudnak kategorizálni.

De mikor kell felkeresni szakembert? Elsőként nyilván orvos, gondolom, és utána jöhet, hogy ha az orvos nem állapít meg semmilyen szervi problémát, akkor lehet továbblépni, de hogy ez mikor számíthat kórosnak? Tehát egyszer-kétszer, mert mondjuk szerintem nincs olyan ember, akivel ne történt volna már meg, hogy zúgott a füle.

Igen, az legáltalánosabb az az, hogy az interneten keresnek meg a páciensek bennünket egy ilyen problémával, és már ezt a bejelentkezésük során el szoktuk mondani, hogy mivel a fülzúgás többségében füleredetű, ezért mindenképp fü-lorr-gégészeti szakorvossal kell először konzultálni, ugyanis egyszerű, banális oka is lehet. Például az, hogy valaki nagyon náthás, és nagyon meg vannak duzzadva így az orrnyálkahártyái, és emiatt megváltozik a nyomás a fülben, és akkor ez okozza tulajdonképpen ezt a tünetet. Van, hogy ez annyira észrevétlen, például ilyen allergiás időszakban, hogy nem is számítanak arra a páciensek, hogy ez az orrdugulás miatt alakul ki, tehát mindenképp fontos, hogy a fül-orr-gégész ezt tisztázza. Olyan is előfordul, hogy ez a fülzsírnak köszönhetően alakul ki, tehát hogy egy ilyen hallójárati eldugulás, nem feltétlen egy idegentest, hanem önmagában a fülzsír is okoz ilyen tüneteket. Erre is megvan a módszer és a megoldás, hogy hogyan lehet ezt tisztítani helyesen, illetve hogyan tud a fül-orr-gégész ebben segíteni. Előfordulnak olyan gyulladások, idült gyulladások, például mandula probléma miatt vagy az említett felső légúti infekciók, allergiás tünetek miatt, vagy esetleg olyan időszakban, hogy ilyen, van aki érzékenyebb ezekre az uszoda betegségekre, ugye, tehát hogy előfordulhat, hogy ezek a gyulladások így ott maradnak, már más tünetet nem produkál a páciens, de ez a fülzúgás, ez megmarad. De akkor mindenképp valami infekcióhoz, vagy valami más tünethez köthető volt, csak már nem biztos, hogy emlékszik rá, hogy akkor kezdődött nála, amikor mondjuk az orra is be volt dugulva. Szóval én azt javaslom, hogy fülzúgás esetén mindenképp fül-orr-gégésszel beszéljünk először. Lehet, hogy nagyon egyszerű tünetek vannak a háttérben, amit nagyon könnyen tud a fü-lorr-gégész orvosolni, és megszabadít bennünket ettől a kínzó érzéstől. Mindamellett nagyon fontos, hogy komoly és súlyos kórképeket is kizárjunk. Ilyen lehet például, hogyha valami jóindulatú, netán rosszindulatú daganat okozza akár a hallójáratnál, akár a központi idegrendszer tehát, hogy az agyból eredően is lehetnek sajnos ilyen elváltozások. Ezt mindenképp általában koponya MR-rel szokták ugyan diagnosztizálni. És egy utolsó, ami még szintén a fül-orr-gégészeti kórképekhez köthető lehet, persze még nagyon sok oka lehet, de ezek a leggyakoribbak, hogyha mondjuk olyan érrendszeri probléma alakul ki, ami miatt szintén megváltozik így a keringés, vagy így a nyomás, így a fülben, és emiatt tapasztalják ezt a fülzúgást, vagy fülcsengést, fülbúgást az emberek. Mi ugye azokkal a fülzúgásokkal tudunk manuálterapeutaként foglalkozni, amik mozgásszervi eredetűek, és hát ebből is van jó néhány.

Hát akkor szerintem térjünk is rá, tehát így elsőre én azt gondolom, ha például a nyaki izmok, vagy a vállizom feszültsége is okozhat egyébként például fülzúgást?

Igen, van egy úgynevezett ilyen nyaki eredetű oka. Nyilvánvalóan itt már akkor az előzőeket általában kizárják, és akkor megmaradnak, mondjuk a koponya MR-en kívül azért tanácsos egy nyaki röntgent is készíteni, és ott lehet, hogy látjuk a nyakcsigolyáknak azokat a pozícióját, helyzeteit, amik előidézhetnek ilyen tüneteket. Például egy ilyen előre helyezett fejtartás, amikor ugye előre toljuk az állunkat, egy picit így elöl hordjuk a koponyát, a fejet, túlnyúlik a nyak.

Vagy például a mobiltelefonozás az is okozhatja.

Abszolút. És az összes ilyen képernyőhasználat során, sőt, akik ilyen hivatásos sofőrök, és ugye mondjuk így az utat figyelve, tulajdonképpen ott is hajlamosak vagyunk arra, hogy egy picit előrébb toljuk a fejünket. Sőt, ez egy ilyen bizonyos testtartások mellé egyfajta szokássá is válik. Akik magasabbak például, azok is gyakrabban tolják előre a fejüket, és erre is lehet, hogy érdemes figyelni, hogy a testtartás korrekciójával a nyaki szakasznak a görbületei optimálisabbak, és akkor kevésbé terhelődhetnek azok az erek, amik ott a felső nyakcsigolyán keresztül bújnak ki és futnak a koponya felé, és hogyha nekik abban a csontos csatornában több helyük van, akkor kisebb az esélye, hogy ilyen nyaki eredetű fülzúgást tapasztalunk.

És akkor a vállizmok, az is ugyanúgy problémát okozhat a fülnél?

Ezek tulajdonképpen ilyen láncreakcióként indulnak, tehát hogy önmagában az, hogy most előre helyeződik a fej, vagy a nyaktartása, ez soha nem csak egyetlen mozdulat, hanem mindig egy biomechanikai állapotnak a része. És lehet, hogy ez az egész úgy kezdődik, hogy fölhúzzuk a vállunkat, vagy előrejtjük a vállunkat. Ezt követően ugye a vállizmok megfeszülnek, a bizonyos izmok rövidülnek, amik ugye tovább rontják ezt a helyzetet, vagy akár fenntartják. Tehát nehezebb egy feszesebb izom mellett, vagy egy kóros izomfeszülést követően már nehezebb azt a helyes testtartást kivitelezni. Ezért előfordul, hogy már ezt tartja fent, vagy húzza tovább ugye előre ezt a koponyát, és ezáltal fokozódik az előre helyezett fejtartás. Túlfeszülhetnek ezek az elülső nyakizmok, ugye ezek a fejbiccentő izmok szinte meg tudnak vastagodni, és az is előfordul, hogy ilyen fájdalmas csomók keletkeznek benne. Nem csak a vállövben, hanem önmagában a fejbiccentő izomban is ilyen fájdalmas triggerpontok jelentkezhetnek. Ez az izomnak a túlterheltségéből adódhat, és hogyha ezek a túlfeszült vállövi izmok fenntartják azt a nyakpozíciót, akkor nyilván ez hatással lesz nem csak erre az alsó nyaki szakaszra, hanem a felső nyaki szakaszra is, és akkor így már ennek hatására előfordulhat, hogy fülzúgást észlelünk. Valakinek fel sem tűnik, hogy milyen helytelenül tartja egész nap a vállát, hogy mennyire nem tudja úgymond egyenesen tartani a fejét, tehát hogy ez sokszor fel sem tűnik. Lehet, hogy már csak akkor fog neki feltűnni sajnos, amikor már egy ilyen tünet, mint például a fülzúgás, fülbúgás, csengés jelentkezik. Hogy ez tulajdonképpen annak a következménye volt.

Szerintem ez, hogy nagyon sokan nem is tudják, ez ilyen 99,9 százalék, mert annyira nem figyelünk tényleg. Most az jutott eszembe, hogy például mindig a jobb vállamat húzom fel, és ezt egy ilyen jógaoktatónál vettem észre, amikor mondta, hogy engedjük le a vállainkat, és akkor vettem észre, hogy te jó Isten, tehát hogy egy körülbelül így ennyit így lejjebb engedtem a vállamat, hogy egyenesen legyen. Szóval, hogy tényleg a hétköznapokban annyira nem koncentrálok erre, annyira nem figyelek.

Pedig ez egy egyszerű gyakorlat lenne így a testtartás javítás céljából, és az a legjobb, hogy ehhez nem kell tornatermi körülmény, vagy eszköz. Elég, hogyha csak megérezzük, hogy hol a helyes testtartás. Nyilvánvalóan ezt első körben egy tükörkontrollal érdemes gyakorolni, hogy megnézzük magunkat a tükörben, hogy hogy tartjuk magunkat, hol van a vállunk, hogy mennyire tudunk megnyújtózni fejtetővel, és hogyha ez sikerül, akkor ez jó. Itt az a nehézség, amikor már önállóan nehéz ezt kivitelezni, mert további fájdalmat vagy feszülést érzünk, akkor mindenképp ajánlott manuálterapeutához fordulni, mert ez magától nem lesz jobb, és hogyha a manuálterapeuta segít abban, hogy ezek a feszülő pontok, rövidült izmok, kötött kötőszöveti régió lazább legyen, tehát hogyha kezeljük ezt a területet, akkor onnan már könnyebb utána a helyes testtartást fenntartani.

Visszatérve akkor a fülzúgásra, hogy a manuálterápia az hogyan tudja segíteni a fülzúgásának az elmúlását?

Hát első körben azt kell megnézni, hogyha vizsgálatokkal, tehát manuálterápiás vizsgálattal provokálni tudjuk-e ezeket a tüneteket vagy sem. Nagyon gyakran tapasztaltam én is azt a pácienseimnél, hogy bizonyos fejfordításokra vagy ilyen véghelyzeti nyakmozgásokra ezek a tünetek fokozódtak, és meg is ijedtem, hogy őszinte legyek először szakemberként is, ezért az egyik barátnőmhöz fordultam, aki fül-orr-gégész szakorvos, és megkérdeztem tőle, hogy most akkor tulajdonképpen ebbe az irányba én tudom ezt a kezelést folytatni, vagy akkor egy másik irányba kell próbálkoznunk, és egy nagyon frappáns választ adott akkor nekem a kolléganőm. Azt mondta, hogy ha én provokálni tudom mozgással a tüneteket, az nagyon jó, mert akkor én tulajdonképpen, tehát akkor valószínűbb, hogy ez mozgásszervi eredetű, mert egy fül-orr-gégészeti eredetű fülzúgást azért nehezebb a nyakmozgásokkal provokálni, viszont hogyha ez ennyire nyilvánvaló, hogy a nyaki mozgással fokozni tudom a tüneteket, és bizonyos nyaki mozgásokkal csökkenteni ugyanazokat, akkor meg van a recept, hogy mi a megoldás, akkor ezeket a finom nyakmozgásokat, ezeket az úgynevezett szegmentális mozgásokat kell javítani, és meg kell erősíteni azokat az izmokat, amik ott futnak körülötte, hogy miután mi kilazítottuk ezt a területet, megéreztettük, hogy ezeknek a nyakcsigolyánknak hol van a helyes pozíciója, akkor legyen is erre izomerőnk, hogy ott tartsuk azt a helyzetet, anélkül, hogy erre tudatosan figyelnünk kellene. Tehát, hogy ez egy automatizált folyamat legyen, hogy ami elromlott a helytelen testtartással, azt a manuálterápiával, a szegmentális mozgásokkal visszahozunk, és utána megfelelő izomerősítés mellett fent is tudunk tartani.

Ez erre ugyanúgy, tehát ez ilyen terápiaszerűen járni kell rendszeresen, hogy ez elmúljon, vagy elég egy-kétszer ilyen alkalom, és akkor azok a mozdulatok, amit mondjuk ti megmutattok a páciensnek otthon, hogyha végzi, akkor ez fenntartható a javult állapot.

Sajnos, mivel ez egy kóros degeneratív állapot, ami azt jelenti, hogy ez több év volt, míg kialakult, hogy ezek a szegmentális mozgások elvesztek a nyakban, illetve, hogy bizonyos letapadások ott kialakultak, ezért nem lehet egy-két kezeléssel megszüntetni, de nagyon jól reagál arra, hogyha mondjuk egy ilyen 6-12 hetes manuálterápiás kezelést követően nagyon-nagyon jól reagál a nyaki gerinc erre. Már pár alkalom után érzik a páciensek a javulást, sőt, az is előfordul, hogy már a fülzúgás is teljesen megszűnik. Itt az a probléma, hogyha újra olyan élethelyzetbe kerülnek, ami kiváltja ezt, például újra egy stresszes állapotba kerülnek, vagy megint több ülőmunkát kell végezni, és nem tudnak figyelni úgy a tartásukra, vagy egy olyan fizikai és lelki teher éri őket, ami miatt ez ismételten izomfeszüléssel, és a tartásban egy elváltozással reagál, akkor ez sajnos újra előfordulhat, és akkor ezek az ilyen vissza-visszatérő fülzúgások, ezt nagyon nehéz kezelni egyedül manuálterapeutaként, mert itt mellette nagyon fontos lesz az az úgynevezett stresszfaktor kiiktatása is, tehát hogy ez a stresszkezelés is legyen. Ez most persze mondhatjuk azt, hogy akkor fontos, hogy kiegészítő terápiaként, mint egy multidiszciplin teamben akkor menjünk pszichológushoz is, de lehet, hogy egy egyszerű meditáció is sokat tud segíteni, illetve az, hogyha a testünket megfigyeljük, hogy milyen, mit érzek akkor, hol feszülnek az izmaim, amikor én ideges vagyok, és megpróbálom akkor ezt így tudatosan lelazítani. De természetesen vannak olyan állapotok, amikor sajnos ez egy ilyen pszichoszomatikus kórképpé válik, és akkor nagyon fontos egy másik szakembernek, akár egy ilyen pszichológusnak, vagy netán pszichiáternek a bevonása.

Egyébként azt hogy látod, hogy a többségnél lelki eredetű, tehát stressz hatására történik, vagy inkább testi eredetű a probléma?

Mi a MozgásKlinikán kétféle fülzúgást tapasztalunk, az egyik az ilyen abszolút ilyen pszichoszomatikus, feszülnek az izmok, és ez megváltoztatja az egész nyaki régiót, és emiatt alakul ki. A másik pedig, amiről még nem beszéltünk, az az állkapocsízületi probléma, ami szintén kiválthat fülzúgást. Ugye ez is egy kicsit összefügg a stresszel, hiszen ez az állkapocsízületi probléma, tehát ez hogyha azt vesszük így leegyszerűsítve, akkor az állkapcsunknak nem kellene folyamatosan feszülnie, bőven elég akkor, amikor beszélünk, vagy rágunk, viszont biztosan te is megfigyelted már, hogy van olyan állapot, amikor nagyon szorítjuk a fogainkat, tehát hogy összeszorított fogsorral próbálunk így reagálni. Na most ez is egy olyan, hogy ez lehet tudatos, akkor napközbeni szorításról beszélünk. Ez a szorítás, ennek a latinos kifejezése az a bruxizmus, tehát hogy így nagyon összeszorítjuk a fogunkat, megfeszülnek ezek a rágóizmok, amiknek nyugalmai állapotban nem kellene feszülnie, ezáltal hajlamosabbá válik az állkapocs egy picit egy ilyen hátra pozícióba kerülni, ami sajnos ott a környező szövetet lágy részt komprimálja, tehát hogy kevés ott akkor az érnek és a kötőszövetnek a tér, és ez vált ki tulajdonképpen fülzúgást. Nagyon közel van az állkapocs ízületnek a feje és a hallójárt, tehát hogy, eleve egy fizikailag is nagyon kicsi a távolság, tehát hogyha az állkapocs ízületnek az ízületi feje túl hátra helyezkedik el, tehát túl hátul helyezkedik el, akkor tulajdonképpen szűk ott az ízületi rés, és ez már okoz egy problémát. Nyilván vannak harapási rendellenességek, amit ugye aztán fogszabályzással lehet megoldani, illetve fogászati beavatkozások szükségesek hozzá, de van egy olyan, ami nem harapási rendellenességből, hanem ez az egyfajta szorítás, tehát ez a bruxizmus, ami kialakulhat rossz szokás miatt, például hogyha a páciensek, akik rágják a körmüket, vagy nagyon sokat rágóznak, vagy – Akik éjszaka csikorgatják például? Csikorgatják, pontosan a fogaikat, vagy éjszakai szorítanak. Na most az a nehéz, hogy az éjszakai szorítás és fogcsikorgatás az nem egy tudatos folyamat, ott az nehéz befolyásolni. Erre van a fogászatnak, így a gnatológiának, ami ugye az állkapocs ízülettel foglalkozik, van erre megoldása. Nyilván ezt kivizsgálják, hogy tulajdonképpen mi okozza az állkapocs ízületben az eltéréseket, és hogyha tehermentesíteni akarják éjszakára ezt az ízületet, akkor létezik egy ilyen sín-terápia, amit tulajdonképpen éjszaka tud alvás közben viselni a páciens, és ezáltal az megakadályozza, hogy ő egész éjszaka szorítson. Reggel nyilván sokkal relaxáltabb állapotban lesz az állkapocs ízület, a napközbeni szorítást meg, mert napközben ritkán lehet sínt viselni, vagy nagyon szigorú és előrehaladott állapotban szokták azt előírni a páciensnek csak. Nappal viszont tudatosan kell figyelni arra, hogy hol tartom a nyelvemet, mert a nyelv pozíciója már stabilizálja az állkapocs ízületet, és segíti azoknak az izmoknak a relaxációját. Például a nyelvet, azt abszolút a szájpadláson kell fenntartani. Na most nagyon sok beszédhibánál, illetve logopédiai problémánál ez eleve nincs meg, és akkor ezt is fejleszteni kell, tehát itt is bejön a társszakma, például a logopédia, akik segítségünkre lesznek így a manuálterápiában, hiszen ők fogják újra tanítani a nyelv pozícióját, és hogyha megvan a stabilitása a nyelvnek, akkor lehet ezt az állkapocs ízületi régiót lazítani. Vannak manuális technikák rá, amit önmagában a manuálterapeuta végez, és vannak nagyon egyszerű kis otthoni gyakorlatok, csettintéses gyakorlatok például, illetve mindenféle ilyen állkapocs mozdulatok, amikkel a páciens automobilizációként otthonában is tud egy picit segíteni azon, hogy ne érezze ezt a feszültséget. Ugyanis ez nem csak fülzúgást okozhat, hanem egy nagyon idegesítő problémát még, pluszban az pedig a fejfájás, tehát hogy ez mind a kettő olyan, hogy nagyon kimeríti így a szervezetet, és lehet, hogy ilyen megoldással tulajdonképpen kezelhetők ezek az állapotok.

Milyen érdekes, hogy azt gondolná az ember, hogy ez teljesen természetes dolgok, és a szervezetünk, testünk az mindent úgy csinál, ahogy kell, miközben nyilván ez a, amit mindig mondunk, hogy ez a felgyorsult életritmus és ez rengeteg stressz ugye, tehát az izmainkat teljesen mindenünk feszül, és hogy ezeket mind újra kell tanulni. Meg hogy tudatosan figyelni kell nap, nem tudom, 24 órájában, vagy éppen amíg fönt vagyunk nyilván ébren, hogy minden úgy legyen, hogy ne okozzon problémát. Azért ez most, aki így elsőre hallja, lehet, hogy azt mondja, hogy Jézusom, hát én nem tudok ennyire tudatosan mindig odafigyelni. Ez most akkor azokat egy picit megnyugtatva, hogy ha az ember néhány napig ezt figyeli, koncentrál rá, akkor ez visszaáll, nem? Ugyanúgy automatikus lesz.

Igen, ezek újra tanulható folyamatok. Ugye ilyenkor az izom-ideg kapcsolatot serkentjük, és normál körülmények között ez az ideg-izom kapcsolat, ez jól működik. Akkor alakul ki különböző diszfunkció, vagy pedig ilyen elváltozás, amikről az előbb beszéltünk, amikor itt az ideg-izom kapcsolatban valamilyen hiba csúszik be, és akkor ilyenkor nyilvánvalóan sajnos van egy újratanulási időszak, arra rá kezd szánni az energiát, de utána nagyon sok folyamat automatizált újra, és akkor erre alapjából véve egyébként nem figyelek, hogy hol van a nyelvem, mert az automatikus, hogy fenntartom a szájpadlásomon zártszáj mellett, meg arra is figyelek, hogy a fogaim tulajdonképpen nyilván a rágáshoz szükséges, hogy összeérjenek, de amikor csak nyugalmi helyzetben van a szám, akkor a fogaimat nem szorítom, tehát hogy nincs okklúzió, nincs érintkezés olyankor a fogazatban, de semmiképp nem szorítom őket. Szóval ezek olyan folyamatok, amik valami miatt kialakulnak, és aztán nekünk újra kell tanítani a helyes irányt, és akkor utána újra automatizmussá válik. Én azt gondolom, hogy azért abban bízhatunk a testünkben, hogy ezek a folyamatok viszonylag gyorsan visszatudnak állni. Most nyilván mit nevezünk gyorsnak a felgyorsult életben? Oké, tehát nem két-három hét, ez valóban így van, de mondjuk egy ilyen három hónapos terápiával már azért nagyon nagy eredményeket lehet elérni. Nekünk volt olyan páciensünk, egy nagyon-nagyon tapasztalt szájsebész kolléganővel közösen kezeltük a pácienst, egy idősebb hölgy volt, akinek mondjuk nem a fülzúgás miatt, az is volt tüneteként, de neki már olyan szintű volt ez az állkapocsízületi probléma, hogy nehezen tudott kemény ételeket, de már a kenyér is problémát okozott, tehát hogy ilyen pépes ételeket tudott már csak enni, olyan mértékű fájdalma volt és annyira nem tudta kinyitni a száját. És zajlott a manuálterápiás kezelés, párhuzamosan volt egy ilyen sínterápia és amikor egy kontroll MR készült, akkor lehetett látni, hogy regenerálódott annyit az ízületi fej, ami egyszerűen egy szerintem egy csoda, mondjuk az egy egyéves kontroll volt, tehát egy viszonylag hosszú folyamat és nem azt mondom, hogy almába tudott harapni, de hogy már semmi probléma nem volt az egyszerű kis rántott hússal, vagy mondjuk a szelet kenyérrel, tehát hogy teljesen meg tudott változni ismét az étkezési szokása és sokkal komfortosabban tudott így rágni, a beszédében is látszott, hogy már nem annyira zárt szájjal beszél, hanem sokkal kellemesebb volt számára is artikulálni, ez befolyásolta az egész nyelvcsont alatti régiót, illetve itt az állat, megváltozott az arcnak a berendezése, így az izomcsoportok által, mert azért, hogyha folyamatosan valaki zárt szájjal beszél és ugye ez a feszülés folyamatosan fönnáll, az azért befolyásolja a mimikát, így az arcnak a szerkezetét, úgyhogy azért lehet nagyon nagy csodákat is elérni ezzel, nyilvánvalóan a fülzúgás is megszűnt, ami szintén idegesítő volt számára és nyilván nagyon nehéz ezeknek a pácienseknek, hogy kitartóak legyenek ezekben a terápiákban, meg hát nagyon fontos, hogy higgyenek a testükben ilyen szempontból, hogy ahogy elromlott, azért képes az regenerálódni is, de hogy mindenképp egyfajta elkötelezettséget kíván.

Hát mert ugye ez egy fülzúgás, ez egy olyan dolog, hogy nem az van, hogy bármilyen izomfájdalomnál, hogy bekenem valami krémmel és enyhül egy picit, vagy beveszek egy fájdalomcsillapítót és akkor nem érzem a fájdalmat, hanem a fülzúgást azt még csak ki se tudod iktatni, mert erre nincsen semmi olyan gyógyszer, gondolom, ami segítene ebben.

Nem, és nagyon nehéz az ilyen páciensekkel, nekünk terapeutáknak is, mert ugye hát én nagyon sajnálom őket, és nagyon nehéz eléggé motiválni őket, hogy legyenek kitartók a terápiában, mert egyszer csak jön az áttörés. Viszont azért olyan hálásak tudnak lenni, amikor azt mondják, hogy Úristen, végre este, amikor elaludtam, gyógyszer nélkül tudtam aludni, mert nem zúgott a fülem, és hogy direkt figyeltem, és hogy nem, nem, nem zúgott, nem csengett, és hogy ez milyen felüdítő élmény volt. Teljesen, teljesen megváltozik az arcuk, mert ugye állandóan ilyen, ilyen gondterhelt a fájdalom, vagy itt nem a fájdalom, itt a zavaró tünet miatt, hogy ilyen gondterhelt arckifejezésük van, és amikor úgy jönnek terápiára, hogy lehet látni, hogy szinte így a glabella is kisimul, és hogy nem, nem ennyire ilyen, ilyen dühösek, szegények, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak. Tehát, hogy ez, de ez nagyon nehéz a terapeutának is, és a páciensnek is. Úgyhogy itt nagyon fontos, hogy legyen összhang, nagyon fontos, hogy tudjunk lépni, hogy mikor kell, mikor vagyunk mi kevesek manuálterapeutaként. Lehet, hogy tényleg, mint ahogy említettem, akár fogászati, fül-orr-gégészeti, pszichológiai, logopédiai, vagy bármilyen ilyen. Magas vérnyomástól is lehet fülzúgás. Igen, igen, természetesen, igen, mint érrendszeri, igen, igen. Szóval nagyon fontos, hogy nyitottak legyünk arra, hogy lehet, hogy ezt csapatban tudjuk megoldani, és hogy hát ezt az utat akkor végig kell járni a páciensnek, ami azért nehéz. De van megoldás és megoldható, meg lehet oldani, hogy ne zúgjon a füle. Igen, a MozgásKlinikán vannak abszolút ilyen sikertörténetek szerencsére.

Akkor zárásként, hogy ha valaki fülzúgástól szenved, akkor elsőként érdemes kivizsgáltatnia magát, hogy van-e ennek bármilyen szervi háttere, ha pedig nincsen, akkor érdemes felkeresni egy manuálterapeutát, mert akkor egészen biztos, hogy a probléma ott lesz, és tudtok neki segíteni. Köszönjük szépen, hogy ma is velünk tartottatok. Következő részben is folytatjuk a hétköznapi nyügeinkkel, majd a fiatalokkal foglalkozunk, azokkal, akik mondjuk néha vagy akár rendszeresen számítógépes játékokkal játszanak, milyen problémák lehetnek ott, erről fogunk majd beszélgetni. Tartsatok velünk következő részben is. Iratkozzatok fel YouTube csatornánkra, a kis harang ikonra kattintva, és akkor mindig időben értesültök majd a legújabb részekről, de hallgathattok minket Spotify-on és Apple Podcast-en is. Köszönjük szépen, sziasztok!